Fizetésképtelenség

Cél

A magyar piacra belépő vállalatok jogi osztályainak munkatársai számára átfogó ismereteket nyújtani a fizetésképtelenségi jogról, különös tekintettel az eljárási lépésekre, a hitelezők jogaira és az adósok kötelezettségeire. Ez a tudás képessé teszi őket arra, hogy magabiztosan navigáljanak a fizetésképtelenségi helyzetekben, és megvédjék vállalatuk érdekeit a magyar jogi környezetben.

Áttekintés

1.Bevezetés a magyarországi fizetésképtelenségi jogba

Cél: Megismertetni a résztvevőket a magyarországi fizetésképtelenséget szabályozó alapvető fogalmakkal és jogi keretekkel, hangsúlyozva a vállalkozásokra vonatkozó relevanciát.

1.1  A magyar fizetésképtelenségi jog áttekintése

Tartalom: A fizetésképtelenség jogi meghatározása, vonatkozó jogszabályok (pl. magyar fizetésképtelenségi törvény, csődtörvény), fő szereplők (adósok, hitelezők, fizetésképtelenségi gondnokok) és a fizetésképtelenségi eljárások típusai (csődeljárás, felszámolás).

Miért fontos ez: Megalapozza a magyarországi fizetésképtelenség jogi hátterének megértését, megalapozva ezzel a mélyebb feltárást.

1.2 Csődeljárás vs. felszámolási eljáráso

Tartalom: A csődeljárás és a felszámolási eljárás közötti különbségek, a vállalkozásokra gyakorolt hatásuk, valamint az egyes eljárások alkalmazásának időpontja.

Miért fontos ez: A jogi csapatoknak fel kell ismerniük a különböző fizetésképtelenségi forgatókönyvekhez megfelelő eljárást a kockázatok minimalizálása és a megtérülés maximalizálása érdekében.

2. Fizetésképtelenségi eljárás lépésről lépésre

Cél: A résztvevők részletes ismeretekkel rendelkezzenek arról, hogyan zajlik a fizetésképtelenségi eljárás a kezdeményezéstől a lezárásig

2.1 A fizetésképtelenségi eljárás kezdeményezése

Tartalom: A fizetésképtelenség kimondásának jogi kritériumai, a hitelezők és az adósok kérelmezési folyamata, a szükséges dokumentáció, a bíróság bevonása.

Miért fontos ez: Az eljárási követelmények és a lehetséges jogi buktatók kezdeti megértése kulcsfontosságú a késedelmek és jogi kihívások minimalizálása érdekében.

2.2 A felszámoló szerepe

Tartalom: A fizetésképtelenségi gondnokok hatásköre és felelőssége, a hitelezőkkel és az adósokkal való interakciójuk, felügyeleti mechanizmusok.

Miért fontos ez: A jogi csapatoknak meg kell érteniük, hogyan működnek a vagyonfelügyelők, hogy hatékonyan tárgyalhassanak vagy vitathassák döntéseiket.

3. Hitelezői jogok és behajtási mechanizmusok

Cél: A résztvevők megismertetése a hitelezői jogok védelmére és érvényesítésére irányuló stratégiákkal a fizetésképtelenségi eljárás során, beleértve a behajtási lehetőségeket is.

3.1 Biztosított vs. nem biztosított hitelezők

Tartalom: A követelések rangsorolása, a biztosított hitelezők törvényes jogai, tárgyalások a nem biztosított hitelezőkkel, az adósságbehajtás lehetőségei.

Miért fontos ez: A követelések rangsorolása jelentősen befolyásolhatja a behajtást; alapvető fontosságú annak ismerete, hogyan lehet maximalizálni a vállalat helyzetét.

3.2 Adósságátütemezés és egyezségi megállapodások

Tartalom: Az adósságátütemezés jogi keretei fizetésképtelenség esetén, önkéntes megállapodások a hitelezőkkel, bíróság által jóváhagyott egyezségi tervek.

Miért fontos ez: A vállalatok gyakran a felszámolás helyett inkább az adósságok átütemezésére törekszenek; a megállapodások tárgyalásának és véglegesítésének megértése megmentheti a vállalkozásokat.

4. Határokon átnyúló fizetésképtelenséggel kapcsolatos megfontolások a külföldi vállalatok számára

Cél: A határokon átnyúló fizetésképtelenségi kérdések feltárása, amelyekkel az külföldi vállalatok találkozhatnak, amikor magyar partnerekkel tárgyalnak, különös tekintettel az uniós szabályozásokra.

4.1 Az EU fizetésképtelenségi rendelete (átdolgozás)

Tartalom: A fizetésképtelenségi eljárások határokon átnyúló elismerése az EU-n belül, joghatósági kérdések.

Miért fontos ez: A külföldi vállalatoknak meg kell érteniük, hogy a magyarországi fizetésképtelenségi határozatokat hogyan kezelik külföldön és fordítva.

4.2 Határokon átnyúló adósságbehajtási stratégiák

Tartalom: A fizetésképtelen vállalatok határokon átnyúló adósságbehajtásának módszerei, az ítéletek végrehajtása, gyakorlati stratégiák a vállalatok számára.

Miért fontos ez: A jogi csapatoknak biztosítaniuk kell, hogy vállalataik hatékonyan tudják behajtani a vagyontárgyakat és végrehajtani az ítéleteket, még akkor is, ha külföldi joghatóságokkal állnak kapcsolatban.

5. A fizetésképtelenséget követő eljárások és megelőző intézkedések

Cél: A fizetésképtelenség utáni forgatókönyvek megvitatása és annak megvitatása, hogy a vállalatok hogyan csökkenthetik a kockázatokat stratégiai megelőző intézkedésekkel.

5.1 Fizetésképtelenség utáni peres eljárások és behajtás

Tartalom: A fizetésképtelenség kimondása utáni jogorvoslat, a visszakövetelési eljárások lehetősége, további követelések érvényesítése és a csalás megelőzése.

Miért fontos ez: A jogi csapatoknak ébernek kell maradniuk a vállalat jogainak védelme érdekében a fizetésképtelenséget követően, különösen, ha csalás gyanúja merül fel.

5.2 Kockázatcsökkentő és korai figyelmeztető rendszerek

Tartalom: Belső korai figyelmeztető rendszerek felállítása, az üzleti partnerek felügyelete a fizetésképtelenségi kockázatok tekintetében, valamint jogi lépések a lehetséges veszteségek mérséklésére.

Miért fontos ez: A megelőző intézkedések a kockázatok korai felismerésével megkímélhetik a vállalatokat attól, hogy egyáltalán fizetésképtelenséggel kelljen foglalkozniuk.

Készen áll arra, hogy a képességeit magasabb szintre emelje?

Lépjen kapcsolatba velünk!